Szia.

Ki vagyok? Apám lánya, gyerekeim anyja, emberek barátja.

Ki vagyok neked én?

Lehetőség, segítség, partner. Aki együtt gondolkodik veled, átérzi a helyzeted, meghallgat és kísér az úton. Kéz, ami a tollat fogja, csavaros gondolat ami ott van benned is.

 

Emlékszel, amikor az általános iskola alsó tagozatában megtanultunk fogalmazást írni? A magam részéről utálatos dolognak tartottam, így mindig az utolsó pillanatra hagytam, vagy el sem készítettem. Egy ilyen alkalommal, hogy az életrendezők nevetni tudjanak, engem szólított fel a tanárnő felolvasásra. Kinyitottam hát egy üres oldalon és “felolvastam”. Ötöst kaptam volna, ha a szomszéd nem árul be. De beárult.
A középiskola ideje alatt többször nekiálltam megírni életem történetét, de mivel dögunalmasnak tűnt, inkább történeteket találtam ki és novellákat gyártottam kórházi folyosókon, buszokon, tanórákon. Aztán az egyetem és az élet elvitt minden más felé.

Emlékszel, amikor az általános iskola alsó tagozatában megtanultunk fogalmazást írni? A magam részéről utálatos dolognak tartottam, így mindig az utolsó pillanatra hagytam, vagy el sem készítettem. Egy ilyen alkalommal, hogy az életrendezők nevetni tudjanak, engem szólított fel a tanárnő felolvasásra. Kinyitottam hát egy üres oldalon és “felolvastam”. Ötöst kaptam volna, ha a szomszéd nem árul be. De beárult.

A középiskola ideje alatt többször nekiálltam megírni életem történetét, de mivel dögunalmasnak tűnt, inkább történeteket találtam ki és novellákat gyártottam kórházi folyosókon, buszokon, tanórákon. Aztán az egyetem és az élet elvitt minden más felé.

Itt kell megemlítenem Dr. Józsa László nevét, aki – feltehetőleg teljes joggal – kétszer buktatott meg marketing elméletből a Veszprémi Egyetemen. Persze mit is várhat az ember lánya, ha a placebo hatást kísérletezve az egyetemi buli közben próbálja vizualizálni hogy ő bizony mindent tud a marketingről és itt nem lehet gond. De lett, úgyhogy kénytelen voltam elolvasni Philip Kotler nagyszabású művét a marketingmenedzsmentről. Ez annyira jól sikerült, hogy – azon túl hogy hármast kaptam végül – pár év múlva beiratkoztam marketing szakközgazdásznak.

Igen, el is végeztem.

És rájöttem hogy a marketing lenyűgöző és csodálatos. Annyira összetett, hogy már művészet. Olvastam valahol: Mi a különbség a patkány és a mókus között? Utóbbinak jobb a marketingje. Nyilván elválaszthatatlan a pszichológiától és szociológiától, de alapvetően mégis gazdasági dolog, ahol a szabályok betartását és a kőkemény matematikát a kreativitás működteti. Hiszen hiába van egy jó ötletem, termékem vagy szolgáltatásom, hiába számolom ki hogy mikor fog megtérülni, ha azt nem tudom a fogyasztókhoz eljuttatni, nem tudom elmondani nekik, hogy “Hé! Ez marha jó termék ám! Ez oldja meg a problémádat!”

Ami ösztönből jön, azt nem tudjuk lehazudni, befalazni, csak félretenni. Félretettem és az évek múltán szép lassan feljött, mert fel kellett és fel tudott jönni.

Ami ösztönből jön, azt nem tudjuk lehazudni, befalazni, csak félretenni. Félretettem és az évek múltán szép lassan feljött, mert fel kellett és fel tudott jönni.

A családi vállalkozásban aztán kézen fogta egymást a két – mondjuk úgy – szenvedélyem. Megtaláltak a szövegírói kreatív feladatok, akár újságcikkről, szlogenről, márkanévről, rádió reklámról vagy borleírásról volt szó. A pozitív visszajelzések és az örömforrás érzése arra terelt, hogy ezzel foglalkoznom kell. Most már foglalkozom.

Aztán ahogy az internet az életünk részévé vált az elmúlt kábé  20 évben, úgy kezdett ez az egész áthelyeződni az online térbe. Hogy még egy közhelyet idetegyek: nem a legerősebb él túl, hanem aki a legjobban tud alkalmazkodni. Így – eltekintve pár klasszikus példától, mint a belvárosi cipőkellékes vagy szénkefe árus – a fejlődéssel muszáj volt lépést tartania mindenkinek.

Neten rendelünk ételt, ruhát, időpontokat foglalunk, edzéstervet vezetünk, beszélgetünk, dolgozunk és ha valamit nem tudunk egyből a keresőmezőbe írunk.
És itt kapcsolódik össze, itt kap értelmet a szövegírás, a marketing és a honlap keresőoptimalizálása. Mert már nem elég, hogy van egy weboldalunk, azt meg is kell találnia a vevőnek, pontosabban a weboldal találja meg a vevőt. Ezért aztán kikupáltam magam weboldal készítésből és – mondjuk úgy – a robotok etetéséből.

Mert igenis felelősnek érzem magam. Ha van egy remek termék, vagy szolgáltatás, ami adott esetben sokat tudna segíteni az embereknek – akármilyen módon – de nem jut el a leendő vásárlókhoz, mert nincs meg a csatorna, nincsenek meg a kellő marketingeszközök hozzá, akkor az egy kihagyott lehetőség. Mindkét félnek. Tehát igen, mondhatjuk, hogy ez küldetés is számomra, éppen ezért kellő lelkiismerettel, őszinteséggel és akarattal álljunk neki!